Az automatizált raktárrendszerek iránti kereslet növekszik a gyártás, a kiskereskedelem, a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, a hűtőlánc, a harmadik felek logisztikája és más ágazatokban, ahol a raktár teljesítménye szorosabban kapcsolódik az ellátási lánc általános eredményeihez. Míg a pontos technológiák és üzleti esetek iparágonként eltérőek, a kereslet mögött meghúzódó tényezők egyre következetesebbek.
Az egyik legerősebb hajtóerő a munkaerő nyomása. A raktárak továbbra is erősen támaszkodnak az ismétlődő kézi munkára a szállítás, tárolás, utánpótlás, komissiózás és belső átszállítás során. A munkaerőhiánnyal, nagy fluktuációval, több műszakkal vagy szezonális csúcsokkal küzdő létesítményekben ezek a folyamatok nehezen skálázhatók stabilan. Az automatizálás nem szünteti meg az emberek szerepét, de csökkentheti a nagy munkaerő-állománytól való függőséget az ismétlődő kezelési feladatok során, és az emberi munkát a felügyelet, a kivételkezelés, a koordináció és a karbantartás irányába tolhatja el.
A második hajtóerő az átmenő nyomás. A raktáraktól ma sokkal többet várnak, mint árukat tárolni. Támogatniuk kell a gyorsabb feltöltést, a rövidebb rendelési ciklusokat, a nagyobb termékváltozatot, valamint a gyakoribb bejövő és kimenő áramlásokat. Számos műveletben a rendelési{3}}sorok növekedése nagyobb nyomást gyakorol, mint a teljes mennyiség növekedése. Ez azt jelenti, hogy a raktárnak nem csak kapacitásra van szüksége, hanem szabályozottabb belső áramlásra és gyorsabb készlethez való hozzáférésre is. Az automatizált raktárrendszerek segítenek ennek megoldásában a szükségtelen utazások csökkentésével, a folyamatosabb mozgás támogatásával és a folyamatok közötti áramlási sorrend javításával.
A készletek pontossága és láthatósága is központi befektetési tényezővé válik. A modern raktárműveletek során a döntések egyre inkább a valós idejű adatokon múlnak-. Az automatizált rendszerek jellemzően WMS-sel, WCS-sel, vonalkód-azonosítóval, érzékelőkkel vagy látás-alapú vezérlőkkel vannak integrálva, amelyek valós időben rögzítik a készletmozgásokat és a végrehajtás állapotát. Ez javítja a helymeghatározás pontosságát, a nyomon követhetőséget és a kivételekre adott válaszokat. A szigorúbb szabályozási vagy minőségi követelményekkel rendelkező ágazatokban, mint például a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, az elektronika és a fejlett gyártás, ezek a képességek gyakran elengedhetetlenek, nem pedig opcionálisak.
A keresletet mozgató másik tényező a helykihasználás. Sok régióban a raktárterület, az építési és a közüzemi költségek továbbra is befolyásolják azt, ahogyan a vállalatok a létesítmény kapacitását tervezik. Az épület lábnyomának bővítése nem mindig a legpraktikusabb megoldás. Ennek eredményeként egyre több vállalkozás keresi az automatizált tárolórendszereket a kockakihasználtság javítása és a tárolási sűrűség növelése érdekében ugyanazon a helyen. A magas-rekeszes AS/RS, az inga{5}}alapú tárolók és az áruk-személyekig{7}}rendszerei segíthetnek a függőleges tér hatékonyabb kihasználásában, és csökkenthetik a szélesebb folyosók és az alacsonyabb-sűrűségű elrendezések miatti működési hatékonyságot.
A szolgáltatási követelmények is változnak. A végfelhasználók és az üzleti ügyfelek egyre inkább rövidebb átfutási időket, nagyobb rendelési pontosságot és megbízhatóbb teljesítési teljesítményt várnak el. Ugyanakkor a végrehajtási hibákkal szembeni tolerancia csökken. A kézi raktárak egy bizonyos pontig megfelelnek ezeknek az elvárásoknak, de a változékonyság általában nő a termékösszetétel és a rendelés összetettségének növekedésével. Az automatizált raktárrendszerek segítenek kiszámíthatóbb folyamatidőket és szabványosabb végrehajtást létrehozni, ami elősegíti a jobb szolgáltatási konzisztenciát a napi műveletek és a csúcsidőszakok során.
A skálázhatóság a növekvő kereslet másik fő oka. A gyorsan-növekvő műveletek során a kézi munkafolyamatokat gyakran újra kell tervezni a mennyiség növekedésével. Több targonca, több ideiglenes raktározási zóna, több komissiózási útvonal és több munkaerő-koordináció megoldhatja a rövid távú problémákat, de a működést is bonyolultabbá teheti. Az automatizált rendszerek strukturáltabb skálázási útvonalat kínálnak. Egyes megoldások további robotokkal, mások több folyosóval, tárolóhelyekkel, ingaszintekkel vagy munkaállomásokkal bővíthetők. Ez a modularitás egyre fontosabbá teszi az automatizálást nem csak a nagyon nagy létesítményeknél, hanem a közepes méretű{7}}műveletek tervezésénél is.
A rugalmasság a kereslet növekedésében is nagyobb szerepet játszik. A raktárautomatizálásról korábban főként a termelékenység és a munkaerő-csökkentés kapcsán beszéltek. Manapság sok vállalat úgy tekint rá, mint a működési stabilitás javítására a munkazavarok, az igények ingadozása és a szolgáltatási nyomás idején. Az automatizált rendszerek megkönnyíthetik a teljesítmény monitorozását, mivel a mozgásadatok, a berendezések állapota, a feladatok előrehaladása és a kivételek szisztematikusabban rögzíthetők. Ez lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy korábban azonosítsák a szűk keresztmetszeteket, és jobb ellenőrzést tartsanak fenn a napi--végrehajtás felett.
A kereslet növekedésének további oka az is, hogy az automatizálás gyakorlatiasabbá vált. Nem minden raktárnak van szüksége teljesen automatizált zöldmezős projektre. Sok vállalat ma már szelektíven közelíti meg az automatizálást, és először azokra az alkalmazásokra összpontosít, ahol a működési érték egyértelműbb. Ezek közé tartozhat a sűrű tárolás, az ismétlődő raklapmozgatás, a belső szállítás, a válogatás, az áruk-személyek közötti komissiózás vagy a szoftverfrissítések, amelyek javítják a hangszerelést és a láthatóságot. Ez elérhetőbbé teszi az automatizálást, és könnyebben igazítható a reális befektetési prioritásokhoz.
Azt is fontos megérteni, hogy az automatizált raktárrendszerek iránti keresletet nem egyetlen cél vezérli. A legtöbb vállalat nem kizárólag a munkaerő csökkentésére fektet be. A terhelések szélesebb körére reagálnak, ideértve az áteresztőképességet, a készletszabályozást, a szolgáltatás megbízhatóságát, a helyszűkösséget és a hosszú távú -skálázhatóságot. Sok esetben az üzleti szempont akkor válik a legerősebbé, ha ezeket a tényezőket együtt értékelik, nem pedig külön-külön.
Összességében az automatizált raktári rendszerek iránti növekvő kereslet magában a raktározásban bekövetkezett szerkezeti változást tükrözi. A raktár már nem tekinthető passzív tárolási funkciónak. Egyre inkább az ellátási lánc aktív, adat{2}}vezérelt és teljesítmény-kritikus részeként kezelik. A szerepkör bővülésével valószínűleg tovább növekszik az automatizáltabb, láthatóbb és skálázhatóbb raktári műveletek iránti kereslet.
